Az elengedés az egyik legfontosabb és egyben legnehezebb dolog az életben. Egyszer minden elmúlik. A falevél is lehullik a fákról és a földdel lesz újra egy, majd nő belőle új élet tavasszal. Nekünk is meg kell tanulni elengedni mindazokat a dolgokat, amik már nem szolgálnak bennünket, ahhoz hogy új dolgokat tudjunk beengedni az életünkbe. A kérdés az, mennyire vagyunk képesek együtt élni a természet törvényeivel, ritmusával és elfogadni az élet örök változásait, elmúlását és megújulását? Mennyire tudunk önmagunk maradni a változás és elmúlás időszakában is? Mennyire merjük elengedni a kontrollt, és elfogadni a valóságot akkor is, ha az nem pont úgy alakul, ahogy elképzeltük. Amennyiben nem, erre utaló jelek lehetnek például, amikor nem tudjuk testünket nyugodtan átadni az alvásnak. A székrekedés szintén egy erre utaló jel lehet. Kiderül ez akkor is, amikor az ember valami nagy változásra készül az életében de elveszíti a bizalmát és tele lesz szorongással és félelemmel. Ilyenkor mutatkozik meg mennyire vagyunk képesek bízni önmagunkban és a Mindenségben és mennyire adjuk át magunkat az élet természetes áramlásának.
Az elengedés egyben azt is jelenti, hogy megengedjük magunknak, hogy teljességgel önmagunk legyünk és megteszünk mindent, hogy lazítani tudjunk a kontroll iránti kényszerünkön. Ez a folyamat korántsem egyszerű, gyakran mély érzelmekkel teli és fájdalmas. Amikor azonban meg tudjuk engedni magunknak, hogy megéljük mély érzéseinket is akkor sokkal inkább képesek vagyunk közelebb jutni a szívünkhöz is, ahol az örök boldogság és öröm lakozik – saját esszenciánk, valódi önmagunk – ami a külvilág eseményeitől és hangulatváltozásainktól is teljességgel független és örök.
Pontosan ez az, amire az évszakok változásai tanítanak bennünket. Megválni mindattól, amire valójában nincs szükségünk és felfedni mindazt, ami valódi és örökkévaló.
Teremtsetek mindig időt, hogy megfigyeljétek a természet változásait és teret, hogy önmagatokra tudjatok hangolódni ezekben a változásokban. Segít a lelki béke megteremtésében és abban, hogy rajöjjetek mi az, ami igazán fontos a számotokra. Itt és most. Ne aggódjatok azon, hogy ki mit mond és gondol, hanem tegyétek azt, amit a szivetek diktál. Bízzatok a saját intuicíóitókban és tudatosan vegyetek részt az életben, amit élni szeretnétek. Ez az, amivel kívánok mindenkinek varázslatos őszt és mellé hosszú őszi sétákat <3
Az elengedés egyben azt is jelenti, hogy megengedjük magunknak, hogy teljességgel önmagunk legyünk és megteszünk bármit, ami segíti, hogy lazítani tudjunk a kontroll iránti kényszerünkön. Ez a folyamat korántsem egyszerű, gyakran mély érzelmekkel teli és fájdalmas. Minél inkább meg tudjuk engedni magunknak, hogy megéljük mély érzéseinket annál inkább leszünk képesek legközelebb jutni a szívünkhöz is, ahol az örök boldogság és öröm lakozik – sajét esszenciánk, valódi önmagunk – ami a külvilág eseményeitől és hangulatváltozásainktól is teljességgel független és örök.
Pontosan ez az, amire az évszakok változásai tanítanak bennünket. Megválni mindattól, amire valójában nincs szükségünk és felfedni mindazt, ami valódi és örökkévaló.
Teremtsetek mindig időt, hogy megfigyeljétek a természet változásait és teret, hogy önmagatokra tudjatok hangolódni ezekben a változásokban. Segít a lelki béke megteremtésében és abban, hogy rajöjjetek mi az, ami igazán fontos a számotokra. Itt és most. Ne aggódjatok azon, hogy ki mit mond és gondol, hanem tegyétek azt, amit a szivetek diktál. Bízzatok a saját intuicíóitókban és tudatosan vegyetek részt az életben, amit élni szeretnétek. Ez az, amivel kívánok mindenkinek varázslatos őszt és mellé hosszú őszi sétákat <3
Apple and Soul 