Stress management

Testünk több, mint 100 milliárd mikroorganizmusnak ad otthont, amely sejtjeinkkel összehangban tesz a jólétünkért és egészségünkért. Immunrendszerünk 80%-a a bélben található és befolyásolja, hogy hogy érezzük magunkat nap, mint nap. Amennyiben bélrendszerünk egészséges, úgy a ‘jó és rossz’ baktériumok egyensúlyi aránya 85% és 15%ban osztódik meg.

A barátságos baktériumok felelősek testünk optimalis működéséért és, hogy a lehető legjobb formában érezzük magunkat. Részt vesznek az immunrendszer támogatásában, az ételek megemésztésében, mentális kapacitásunk és tisztánlátásunk erősítésében, a tápanyagok felszívódásának elősegítésében, hormonok kiegyensúlyozásában, a glükózszint normalizálásában, gyulladás szabályozásában, valamint a kórokozók és a betegség okozta mikrobák elhárításában.

A mindennapi élet számos szempontból azonban gyakran kimeríti és csökkenti barátságos baktérium állományunkat, mint pl a magasan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, antibiotikum használata (egészségügyben és az élelmiszer iparban használt egyaránt), a mindennapi túlzott higiéniai szokások, a környezetben található toxikus anyagok, a természetes öregedési folyamat és az állandó STRESSZ! Ez utóbbiról írtam részletesebben az előző posztban.
Ezúttal nézzük meg, hogy mi mindent tehetünk a stressz megfelelő kezeléséért és bélflóránk helyreállításáért.

Táplálkozás
Bélflóránk egyensúlya biztosítja szervezetünk stresszre adott válaszának optimalizását. A bélben élő jó baktériumok közül vannak, melyek a hangulatszabályozásért felelős neurotranszmitterek, a szerotonin, előállításában vesznek részt. Ugyanakkor más baktériumok a kortizol szint csökkentéséért felelnek. Mind a pre- és a probiotikumok rendszeres fogyasztása hozzájárul a stressz kezelő neurotransmitterek növelésében, melyek erősítik a bélflórát, általa az immunrendszert, s csökkentik a stressz általi negatív hatásokat a szervezetre.

Ezzel szemben, bizonyos ételek fokozhatják a stresszt: az egészségtelen gyorsételek, a cukor, koffein és alkohol. Ezek gyakrolatilag felerősítik a stressz hatásait, s a hozzá kapcsolódó érzéseket: szorongás, aggódás, idegesség…stb

A krónikus stressz kezelésénél nagyon fontos szerepe van annak, hogy a vércukorszintet stabilan tartsa az ember. Stabil vércukorszint, stabilabb idegrendszer, stabilabb energia szint, stabilabb közérzet és emésztés. A stressz egyben képes hipoglikémiás (alacsony vércukor szint) állapotot előídézni, amit a szervezet összetéveszthet az éhezés érzésével, amikor az ember jóval többet eszik, mint szükséges lenne.
A rost gazdag illetve antioxidáns dús táplálkozás, minél több zöldséggel és lehetőleg alacsonyabb glikémiás gyümölcsökkel hozzájárul a vércukorszint stabilan tartásában, és a stresszben kiürült vitaminok pótlásában.

Sokat segít az is, ha étkezeseinket nagyjából ugyanabban az időpontban tartjuk. A napi rutin kialakítása is hasznos, hiszen ez a fajta kiszámíthatóság automatikusan nyugtatja az idegrendszert, és javítja az emésztési funkciókat, általa a közérzetet is.

Testmozgás
A rendszeres testmozgás szintén elengedhetetlen. Érdemes azonban átgondolni, hogy mely mozgásforma a legoptimálisabb ilyenkor a szervezetünk számára. Nem feltétlen a magas intenzitású edzésekre van ilyenkor szüksége, mivel ezzel csak hozzáadhatunk a már meglévő stressz szinthez. S kialakulhat az az eset, amikor hiába a heti többszöri kemény edzés a testsúly mindeközben csak gyarapodik az állandóan magas kortizol szint miatt – különösen nők esetében. Lehetőség szerint érdemes beiktatni a stressz oldására alkalmas mozgásformákat is, ami egyben nyugtatja a paraszimpatikus idegrendszert, mint a séta, túrázás, úszás, jóga, tai chi…stb Ezek a légzésen alapuló gyakorlatok meditatívak és ‘grounding’ hatással bírnak a szervezetre, mely egy relaxált és nyugalmi állapotba képes visszahozni a testet.

Segít, ha az ember rendszeresen meditál és különböző légzőgyakorlatokat végez. Heti masszázs can do wonders too!

Alvás
A napi minőségi és elegendő alvás szintén nélkülözhetetlen vitalitásunkhoz. Fontos szerepet játszik a stressz csökkentésében, az érzelmi kiegyensúlyozásban, valamint kutatások bizonyítják, hogy a pihentető, regeneráló alvás jótékony hatással bír a bélbaktériumokra is.

Tölts időt a természetben
A talajból származó mikróbák erősítik az immunrendszert. Felejtsük el az állandó antibakterizálást, mert azzal csak kiírtjuk a jó baktériumokat is, akárcsak a gyakori antibiotikum használatával. Merjünk a természettel közvetlen kapcsolatba kerülni, ne féljünk egy kis piszoktól, sőt! Az erős immunrendszerhez elengedhetetlen, hogy az anyafölddel időről-időre közvetlen kapcsolatba kerüljünk.

Végezetül pár befejező gondolat…
Nem kell túlkomplikálni az életet. Inkább, amennyire tudjuk egyszerűsítsük le. Merjünk változtatni az élethez való hozzáállásunkon és rájönni, hogy az élet elsősorban arról szól, hogy éljen az ember, s nem kell mindig valami grandiózus célt keresni és kergetni. Fókuszáljunk többet arra, ami előttünk áll és adjunk hálát a legapróbb dolgokért is, amik jelen vannak az életünkben. Lélegezzünk mélyeket. Igyekezzünk egyszerre csak egy dologra fókuszálni, s abban elmerülni. Azokra a dolgokra helyezzük a figyelmünket, amik igazán fontosak. Ne felejtsünk el először magunkon segíteni, s legyen prioritás, hogy mindig jusson időnk azokra a dolgokra, melyek fontosak számunkra, melyek feltöltenek bennünket és amiből később meríteni és adni tudunk. Csak ezután leszünk képesek másoknak is támogatást biztosítani és segítséget adni. Mindig jusson időnk azokra az emberekre, akik fontosak számunkra. Legyen idő megállni megcsodálni a bennünket körülvevő világot, jóízűen nevetni, élvezni az ízeket és az öleléséket. Érezzük a kapcsolatot az élettel, hogy az élet részei vagyunk nem csak szemlélői! Azért vagyunk itt, hogy részt vegyünk ebben a bámulatos körforgásban. Azzal, ha megtaláljuk a módját, hogy szívből éljünk és hozzuk meg döntéseinket, azzal eljutunk saját egyensúlyunkhoz és belső harmóniánkhoz, mind mentális és fizikai síkon. 

The effect of acute and chronic stress on the body

Nem tudom kinek milyen volt a márciusa, de nekünk átlagon felül stresszes. Konkrétan alig vártam, hogy hátra hagyjuk és április legyen végre. Az irónia az egészben persze az, hogy ezzel párhuzamosan heteken át a stressz okozta különböző problémákról illetve annak kezeléséről hallgattam és tanultam az IIN Gut kurzus elődásain, ami extra motivációt adott, hogy egyből implementáljam is a tanultakat. ;)
Stressznek nevezünk minden olyan fizikai, mentális vagy emócionális tényezőt, ami feszültséget okoz a szervezetben. Ez a feszültség különböző kémiai, fizikai és viselkedésbeli változásokat idéz elő. Stressz az, ami beindítja szerveztünk fight or flight (küzdj vagy menekülj) reakcióját, ami evolúciós szempontból a túléléshez volt szükséges.
Általában két formáját különböztetjük meg a stressznek: mentális illetve fizikai stresszt, ami lehet akut és krónikus.
Az akut stressz, javíthatja az egyén teljesítmenyét és segítheti abban, hogy fókuszáltabb legyen. Ez az, ami a túléléshez is szükséges. Azonban, ha a stressz hosszútávon fennmarad negatív hatással lehet a szervezetre és különböző problémákhoz vezethet:
– folyamatosan növekvő haskörüli zsírpárnák lerakódáshoz
– különböző ételallergiák és intoleranciák kialakulásához, felerősödéséhez
– leaky gut – áteresztő bél szindrómához
– megemelkedett vércukorszinthez
– pre-diabéteszhez majd diabéteszhez
– fokozott gyulladáshoz a szervezetben
– depresszióhoz
– insomniához (alvatlanság)
– mentális és fizikai leépüléshez
– kompromittált bélflórához
– legyengült immunrendszerhez
– hormonális egyensúly megbomlásához
– Illetve emelkedik a kockázata a különböző emésztési zavaroknak, reflux és fekélyek kialakulásának.
Arról, hogy az ember krónikus stresszben szendved a következők jelek árulkodhatnak:
​- Bárhol a testben érzett feszültség, különösen a nyaki és váll területen
– Sekély légzés
– Alacsony libidó
– Nyughatatlanság és koncentráció hiány
– Elalvási nehezség, gyakori megébredés éjszaka során
– Éjszakai fogcsikorgatás
– Ingerlékenység
Alapvetően ezek a jelek külön-külön számos dologra utalhatnak, ugyanakkor így együtt bizony a krónikus stressz klasszikus jelei.
Az ember gyakran, ha csak a napi teendőire gondol összeszorul vagy görcsbe rándul a gyomra – ami utal arra, hogy az érzékelt stressz mennyire direkt módon képes befolyásolni az egyén bérflóráját, s ezzel együtt az ember ellenállóképességét. A jóhír azonban, hogy azzal, hogy megtanuljuk kezelni a napi stresszt nagyon sokat tehetünk a bélben élő barátságos baktériumaink támogatásáért, s ezzel együtt általános közérzetünk és egészségünk javításáért. Erről fogok a következő posztban írni nektek. Addig is, vegyetek pár mély lélegzetet, majd lassan eresszétek ki a levegőt, és aki csak teheti, tölse a hétvégét a természetben! xx