Ezt a masfel evvel ezelott posztolt ajanlot ugy gondoltam ki teszem ujra, mert orok aktualitast elvez a tema, es Mark Bittman lenyegretoro beszedeben mindent tokeletesen osszefoglal!
Ujabb videot ajanlanek, ujabb megkozelitesbol, ami a taplalkozas es gondolkozas helyes iranyat illeti! Raadasul egy kivalo TED talk videorol van szo. A TED oldalarol (Ideas worth spreading) valoszinuleg mar mindenki hallott, ami egy ingyenesen elerheto inspiracios oldal, ahol a vilag legkreativabban gondolkozo eloadoitol hallhatunk beszedeket, szamtalan temaban! Mi is tobb eve lelkes koveti vagyunk az inspiralo elodasoknak. A vilag egyik legnagyszerubb oldala szerintem, amit meg 2007ben inditottak, es olyan gyorsan elterjedt a vilagban, hogy ma mar milliok nezik vilagszerte! A videokhoz kozel 40 nyelven elerhetoek a forditasok, amik lehetove tettek, hogy az angolul nem beszelo emberek koreben is elterjedhessen az oldal es eljussanak mindenkihez az eloadasok uzenetei! ”TED talks oldal misszioja, nem mas, mint szenvedellyel hinni a kreativ otletek erejeben, melyek kepesek valtozasokat hozni az emberek attitudjeben, eleteben, es vegsosoron az egesz vilagban!” A vilag legnagyobb globalis kozossege, ami a vilag minden tajarol varja azokat, akik egy melyebb megertest szeretnenek kapni a vilagrol es arrol, hogyan mukodik a vilag maga!
Abban teljes az egyetertes mindenki reszerol, hogy amikor az egeszseges taplalkozasrol beszelunk, akkor alapvetoen a novenyi alapu taplalkozasra gondol mindenki. Mark Bittman, New York Times ujsagiro, bestselling szakacskonyv iro es tv-s szemelyiseg, aki to bb, mint 30 eve foglalkozik ‘home cooking’ temaban a fozessel, es etelekkel, (nem vegetarianus!) az elmult par evben komoly valtozosokon ment o maga is keresztul, es a korabbinal egy joval egeszsegesebb es tudatosabb taplalkozas iranyba indult meg o is. Errol beszel ebben a videoban 20 percben!
Ime, reszletek az eloadasbol, nem az en forditasom, a mellekelt magyar forditast Ildiko Feher keszitette:
”Az energiatermeles utan, az allatallomany a masodik legnagyobb kozremukodoje a legkort megvaltoztato gazkibocsatasnak. Az osszes uveghazhatasu gaz kibocsajtas kozel 1/5enek termeleseert az allatallomany felelos – tobbert, mint a fuvarozas! Namarmost, viccelhetnek a tehenek szelessegerol, de a metan 20x olyan mergezo, mint a szendioxid, es itt nemcsak a metanrol van szo. Az allatallomany tobbek kozott az egyik legnagyobb bunos a folderoziot, a levego – es vizszennyezest, illetve az allat- es novenyvilag valtozatossaganak eltuneset illetoen. Es van meg tobb minden. Az antibiotikumok felet nem embereknek, hanem allatoknak adjak!
Vitathatatlan, hogy az un ”eletvitelbeli betegsegek”, mint a cukorbetegseg, szivbetegseg, agyverzes es nehany rak, mind olyan betegsegek, melyekbol a nyugati vilagban sokkal tobb van, mint a vilag barmely mas reszen. Ez az eredmenye a nyugati tipusu etkezesunknek. A hus, tejtermekek es finomitott szenhidratok iranti igenyunk – a vilag peldaul 1 milliard uveg kolat fogyaszt naponta!!! – mindezek utani igenyunk, nem szuksegunk, hanem az, hogy ezeket akarjuk – vezet oda, hogy sokkal tobb (megj. ures!) kaloriat fogyasztunk, mint amire szuksegunk van. Es ezek a kaloriak olyan etelekben vannak, melyek okozzak es nem megelozik a betegsegeket! … Azt terjesztettek es biztositottak felole, hogy minel tobb hust, tejtermeket es csirket eszunk, annal egeszsegesebbek leszunk. Nem igaz! Az allatok tulfogyasztasa, es termeszetesen a gyorskajak jelentik a problemat, mindazzal egyutt, hogy jelentektelen merteku novenyi tapanyagot fogyasztunk. Jelenleg nincs idom felsorolni a novenyi tapanyagok (megj. zoldsegek, zoldek es gyumolcsok) elonyeit, de a bizonyitekok azt mutatjak, hogy nem a gyumolcsok es zoldsegek osszetevoi, hanem maguk a gyumolcsok es zoldsegek szamitanak! Nem a beta-karotin, hanem maga a repa fontos! Vilagosan bebizonyithato, hogy a gyumolcsok es zoldsegek kedvezoen befolyasoljak az egeszseget. Jelenleg erre elsopro bizonyitekaink vannak! Minel tobb gyumolcsot es zoldseget esznek, annal kevesebbet fogyasztanak mas eteleket es tovabb elnek majd! Not bad.. De terjunk vissza az allatokra es a gyorsakajakra. Mi a kozos bennuk? Egy: egyikre sincs szuksegunk egeszsegunk szempontjabol! Nincs szuksegunk allati eredetu termekekre es foleg feherkenyerre es kolara nem! Ketto: mindkettot erosen propagaljak, termeszetellenes igenyt teremtve ezzel. … Harom: ezen termekek gyartasat kormanyugynoksegek tamogatjak, egy egeszsegesebb es okologikusabb etrend rovasara! …
… kerem, ne ertsek felre, amit mondok. Szeretem az allatokat, es nem gondolom, hogy az a normalis, hogy iparositjuk a szaporitasukat, es hasznalati targyakkent termeljuk oket! De nem lehet az allatokkal jol banni, amikor 10 milliardnyit olunk meg belolul evente!!! Ez a szamuk, 10 milliard! Ha felfuznenk oket egy kotelre, a csirkeket, teheneket, disznokat es baranyokat 5x ernenek el a Holdig es vissza. ... es ez csak az Egyesult Allamok!! Miutan tul sok ilyen allatot fogyasztunk, ezzel uveghazhatast es szivbetegseket okozva, az allatokkal valo banasmod csak vmi olyan, mely elvonja a figyelmunket a lenyegrol! Inkabb meg kellene neznunk, mennyi allatot olunk meg azert, hogy megegyuk oket es azutan aggodhatunk azon allatok jobb sorsaert, amelyek megmaradnanak!.
…Sokunk ugy nott fel, hogy soha nem evett friss zoldseget, kiveve a nehai sargarepat vagy az alkalmi salatat. Jomagam – nem viccelek – nem ettem valodi spenotot v brokkolit 19 eves koromig! Kinek volt ra szuksege? A hus mindenutt ott volt. Mi is lehetne konnyebb, taplalobb vagy egeszsegesebb az egesz csalad szamara, mint bifszteket sutni? De eddigre mar a teheneket nem termeszetes modon tenyesztettek. Ahelyett, hogy fuevessel toltottek volna eletuket, amelyre a gyomruk ki lett talalva, szojat es kukoricat kellett enniuk. Termeszetesen ezeket a magvakat nehezen emesztik, de ez nem jelentett problemat a tenyesztoknek. Az uj gyogyszerek ”egeszsegesen” tartottak oket…pontosabban inkabb eletben tartottak oket…az egeszseg mar mas kerdes volt.
A farmoknak jaro juttatasoknak koszonhetoen, a mezogazdasagi uzletag es a Kongresszus kozotti egyuttmukodes miatt a szoja, kukorica es a marha kirallya valtak! Amihez hamarosan a csirke is csatlakozott a tronon. Ebben az idoben kezdodott el az etkezes es a bolygo pusztitasanak ciklusa, amelyre most jovunk csak ra. Ezt hallgassak meg: 1950 es 2000 kozott a vilag nepessege megketszerezodott! A husfogyasztas az otszorosere nott! Namarmost, vkinek meg kellett ennie ezt a sok cuccot, igy jott letre a ‘gyorskaja’. Es ez nagyon jol megoldotta a helyzetet. Az otthoni fozes maradt a mervado, de a minosege borzalmasan leromlott. Kevesebb etelt ettunk hazilag keszitett kenyerrel, desszerttel vagy levessel, mert barmelyiket keszen megvehettuk a boltbol…
Ugyanebben az idoben nok tomegei alltak munkaba es a fozes egyszeruen nem tunt annyira fontosnak, hogy a ffiak osztoztak volna ebben a teherben. Igy kialakultak a pizza estek, a mikrohullamu etelekkel toltott estek, a nassolo estek…stb Es a lista elen mi szerepelt??? Hus, gyorskaja es sajt! Mindaz, ami megoli Onoket!…
Bar mindannyian kulonbozo helyekrol jovunk, konstruktivnak kell lennunk ahhoz, hogy megvaltoztassuk az emberek gondolkodasmodjat az ennivalorol! … Ahogy emlitettem az uveghazgazok 18%a az allattenyesztesnek koszonheto. Mennyi allatallomanyra van szukseg ennek termelesehez? A Foldon talalhato mezogazdasagi terulet 70%at hasznaljuk erre! A Fold feluletenek 30%a direkt vagy indirekt modon az allatok felnevelesere szolgal, amit megeszunk. Es ez a szam az elkovetkezendo 40 evben valoszinuleg megduplazodik majd. Es amennyiben a Kinabol kapott szamok valoban ugy neznek ki, ahogy azokat most latjuk, nem kell erre 40 evet sem varni. Semmi jo indokunk nincs arra, hogy annyi hust egyunk, amennyit elfogyasztunk. Es ezt valaki olyan mondja, aki boven megette a neki kijaro marhahust eleteben. A legaltalanosabb erv az az, hogy szuksegunk van tapanyagokra – bar atlagban ketszer annyi proteint eszunk, mint amennyit meg az ipari megszallott USDA is eloir. De figyeljenek ide – a szakertok, akik a betegsegek lecsokkentesere torekednek, nem ajanlanak felnott fogyasztasra tobb, mint 25dkg hust hetente!!! …mennyit eszunk naponta? 25dkg-t. De akkor nincs szuksegunk husra, hogy nagyok es erosek legyunk? A huseves nem letfontossagu az egeszseg szempontjabol? A gyumcsolokben es zoldsegekben gazdag etkezes nem fog bennunket istentelen, puhany liberalisokka valtoztatni?…
De nem, amennyiben szteroidokkal pumpalt futballjatekosok is lennenk, a valasz akkor is nem!…
Nem azert eszunk allati termekeket, hogy elegendo tapanyagra tegyunk szert, hanem azert mert kialakult a rossz taplalkozasnak egy kulonos formaja, mely megol bennunket. ..
Mind a halado, mind az elore-gondolkozo embereknek tenniuk es felkarolniuk kellene, egyuttesen a zoldseg es gyumolcsfelek fogyasztasanas noveleset! A sajat kezunkbe kell vennunk ezt az ugyet, nemcsak a jobb etkezest tamogatva mindenki szamara, de a sajatunkon is javitva. Es ez igazabol egeszen konnyu. Kevesebb hus, kevesebb gyorskaja, tobb novenyi taplalek! Ez az egyszeru keplet – egyenek igazi ennivalot! Az ennivalot igy meg fontosabba tehetjuk, nem pedig kevesbe fontossa, mindezzel magunkat is megmentve. Ezt az utat kell valasztanunk. Koszonom!” Source: TED Mark Bittman: What’s wrong with what we eat?