Születésnapi történet ♥

A történet kezdete egészen 8 éves koromig visszanyúlik – Balaton, nyár, tapolcai panel lakás, gyerekszoba, barátnős beszélgetés, amikor számomra először derült ki, hogy a szülés egy igen komplex és fájdalmas folyamat, a gyermekvárás mikéntjéről és hogyanjáról nem is beszélve?! :) Ne kérdezzétek milyen és honnan szerzett ismereteim lehettek 8 évesen a magyar egészségügyről, de én ott a beszélgetést követően elhatároztam, hogy én márpedig a fejlett Távol-Keleten fogok szülni. Úgy képzeltem, hogy minden sokkal mesésebb és nyugodtabb arrafelé (boy, was I right?), és mindenképpen jobban fogok járni a döntésemmel. Ez az egész történet azután úgy ahogy van elfelejtődött teljesen, majd pontosan 20 évvel később mint villámcsapás talált meg újra. Fast forward előre – 2007 ősze – szöuli konyhánk közepén állok, épp vmi smoothiet kortyolgatva, 12 hetesen Danival a pocakomban, amikor az egész jelenet bevillant és minden részlete kristály tisztává vált újra. Olyan szinten, hogy meg arra is emlékeztem, hogy PEZ cukorkákat ettünk miközben a szülésről beszélgettünk a barátnőmmel! :) Döbbenet!

korea-1

Ott álltam 20 évvel később a szuper fejlett Dél-Korea közepén Danival a pocakomban, életem legcsodálatosabb időszakát élve. Nem álmodoztunk arról a párommal soha, hogy Dél-Koreában éljünk és dolgozzunk, de amikor 2006ban megtalált bennünket a lehetőség (addigra már bejártuk Europát, az USA több szegletét, éltünk Londonban, Cape Codon, Sydneyben és Dániában), azonnal igent mondtunk, pedig fogalmunk sem volt mi vár ránk. Akkoriban még csak egy-két ember írt és vezetett utazós blogot, nem úgy mint ma. Dél-Koreáról szinte semmi információt nem lehetett találni sem a neten, sem könyvekben – aki ismer az tudja milyen mélyen bele szoktam vetni egy-egy új ország esetén magam a kutatásba – de Koreáról csupán hírmorzsákat sikerült összeszedni. Így meglehetősen izgatottan, valljuk be jó adag félsszel, vágtunk vele a nagy ismeretlenbe.

Az első időkben nem hogy a nyelvet nem értettük, de még olvasni sem tudtuk a betűket, minden kódolva volt számunkra, és ráadásul még az emberek is teljesen egyformának tűntek. Az első napokban, hetekben sejtésünk sem volt még arról, hogy micsoda káprázatos 2,5 évnek nézünk elébe, ami megkoronázásaként szülővé válásunk színhelyévé is vált. Hogy azért kellett-e odaköltöznünk, hogy Dani megérkezzen hozzánk az ésszel nem felfogható, de szívvel egyértelműen érezhető – mint az is, hogy nincsenek véletlenek és az elménknek fantasztikus ereje van, ami hozzájárul a csodák megéléséhez. Azt kívánom, hogy mindig merjetek álmodozni, kövessétek a megérzéseiteket, bízzatok az életben és álmokban és Boldog Születésnapot Kicsi Kincsünknek!  ♥

8 thoughts on “Születésnapi történet ♥

  1. Szia,

    Boldog Szuletesnapot kivanok Daninak!
    A leirt tortenet pedig fantasztikus! Erdekes az idozitesed is, tegnap hajnalban nezegettem ujra egy hihetetlen eros no youtube videoit es kaptam Tole par gondolatot a hatizsakomba.
    Bamulatos mennyire a helyeden vagy!

    Ivett

  2. Szia,

    Nem volt osszecsenges a tortenetekben.
    Te gyerekkent eldontottel valamit amit elraktarozott az agyat. Egyebkent bamulatos a tortenet.
    Az a no pedig, akkor meg fiatal lanykent egy betegseg utan total padlon eldontotte hogy ujra fog snowboardozni, csak akkor meg nem tudta hogy jut el odaig, de hitt benne.

    Nincs dontes. A szepen osszeallt kirakonk szethullott es most a sok darab van csak kulon kulon, de a kep nem all ossze. Hiaba indultam el tobb iranyba, zsakutcak.

    Miert kezdi Dani masik iskolaban a szeptembert? A nyelv miatt, vagy a regi rendszer gyenge, vagy a jovo miatt hogy a kovezkezo helyen tudja folytatni?

  3. Izgalmasak ezek az evek szerintem mindenki szamara. Semmi nem tunik olyan egyertelmunek es tisztanak, mint korabban talan. Nekunk is erdekesen alkalul ez az elmult 8-10 honap, majd egyszer irok arrol is. Mindenesetre nekunk is van A es B terv is. Nektek volt barmi B terv? Volt konkret oka, ami miatt szethullott a kirako? Azt lehet megkerdezni, hogy vajon, hogyan es miben szolgal ez most benneteket?

    Danit mindenkeppen nemzetkozi iskolaban kepzeltuk el, leven az eletstilusunknak. Ha barmikor is tovabb mennenk, konnyebb beilleszkedni egy nemzetkozi iskolaba. Ebben amugy 50-50 angolul es spanyolul megy az oktatas, de nem a hagyomanyos modon, kicsit kozelebb all a finnekehez, es rendkivul szimpatikus minden, amit eddig megtudtunk rola. Es a masik fo erv, hogy az allami iskolaban heti 1 neha 2 testneveles ora volt, amellett pedig reggel 9-4ig csak tanultak. Szukseges a mozgas, ahhoz, hogy fogjon az ember agya, nem lehet egesz nap csak kormolni. Mar a vegere nekunk elegunk lett az allamibol – de csak ebben az evben. A nemzetkozi suliban minden heten van uszas, es mellette meg 4 sport ora, amiben megismerkedhetnek egy csomo klassz sportaggal. MIllioszor tobb lehetoseguk van a gyerekeknek ebben a nemzetkozi iskolaban, amit mar Dani is honapok ota var, hogy elkezdhessen :)) Ti meg vagytok elegedve a kislanyod jelenlegi iskolajaval?

  4. Szia,

    Kerdezni persze lehet :)
    Nem erzem a kirako szetesesenek pozitiv oldalat. Tobb lehetosegbol “valaszthatok” ugy erzem tolem varja a ferjem a dontest. Es en nem tudom melyik a legjobb, csak azt mikor vegigbeszeljuk a ferjemmel mindegyikben ravilagit a negativumara miert nem jo. A fo celpont nem valtozott, de ott nem talal munkat. Neha ugy erzemegyedul nem latok tisztan mit kellene maskepp…

    Iskola. Nem vagyok igazan boldog. Gyenge es latom az angol rendszer hatranyait. Nem szeretnem osztol angol rendszerbe jaratni, hosszutavon innen nem jut be egyetemre.

    Ivett

  5. Annyira szeretem a szöuli, dél-koreai képeidet, történeteidet hallgatni, nagyon-nagyon! <3
    Örülök, hogy sikerült Daninak nemzetközi iskolát találni, tényleg nagyon jó lesz, ahogy így írod! Biztos nagyon jól fogja érezni ott magát. Messze van tőletek ez az iskola?

    Olyan jó, hogy manapság már van választási lehetőség. Én is majd Liliánát Waldorfba szeretném vinni, én amit saját magam tapasztaltam anno az iskola rendszerről, hát köszönöm, inkább nem. Tőlünk fél óra a Waldorf suli, de én bevállalom azt a vezetést minden nap, csak hogy neki majd jó legyen. Persze messzebb van ez még, de gondolkodni azért jó rajta.

  6. Ez az uj nemzetkozi iskola csupan 5km-re van, de az autopalya masik oldalan, kb 15-20 perc, ha nem durva a reggeli dugo, mert kocsival kell menni. Az egyetlen, amit ebben sajnalok, hogy oda a reggeli es delutani kozos setak, DE most azon vagyunk, hogy megprobaljunk kozelebb koltozni :))
    Biztosan megtalaljatok ti is Liliananak a legjobbat majd!!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s